Elérhetőségeink

E-mail:

bese.t.egyesulet@gmail.com

Cím: 3463, Négyes, István király u. 25

Tel: 06/20-991-5358

Adószám: 19211514-1-05

 

 

Látogatók száma

159602
Ma:
Ebben a hónapban:
Összesen:
134
3118
159602

Háztáji tapasztalatok a hazai burgonyafajtákról

Ahogy az előző részben ígértük, most az egyik négyesi család burgonyatermesztési tapasztalatait adjuk kézre. A 2014-es év időjárása és annak hatásai több okból is kiemelkedett az elmúlt évek közül. Az egyik ilyen jellemző a nyári esők következtében kezelhetetlenül elburjánzott fitoftóra vagy más néven burgonyavész.

Ez a betegség, amit a Phytopthora infestans nevű gomba okoz, nem csak a burgonyára, hanem az azonos családba tartozó paradicsomra is veszélyt jelent. Ez okozta azt is, hogy a tavalyi évben olyan kevés paradicsomot sikerült betakarítanunk. A másik „égi áldás” a pockok elszaporodása volt. Ennek egyik oka, hogy az utóbbi teleken nem volt hosszan tartó hideg, ezért ezek a rágcsálók nagy számban túlélték a telet és kezdtek el tavasszal őrült módon szaporodni. Ennek következtében nyár végére úgy néztek ki a kertjeink néhol mint egy szita, tele voltak lyukakkal. A pockok nagy kárt tettek minden föld alatt tenyésző növényben, a sárgarépát és a krumplit pedig különösen kedvelték.

 

Bár a hazai nemesítésű burgonyafajták igen ellenállóak hazai körülmények között, azért nem bírnak ők sem ki mindent, a tavalyi év nem a burgonyatermesztés éve volt.

 

Egy átlagos csapadékú nyáron viszont nagyon jól teljesítenek ezek a fajták, akár biotermesztésben is. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 2012 óta foglalkozik a burgonyafajták ökológiai termesztésének kutatásával. Elindítottak egy on-farm programot (ez egy olyan kutatást jelent, amelybe gazdálkodókat vonnak be, akik vállalják, hogy a saját gazdálkodási rendszerükön belül, de bizonyos előírásoknak megfelelően termesztik a fajtákat és megfigyeléseket, adatokat juttatnak vissza a kutatóintézetnek). Célja, hogy a termelőkkel, nemesítőkkel, felsőoktatási intézményekkel, ellenőrző szervezetekkel és a szakminisztériummal együttműködve feltárja a burgonyatermesztés további térnyerését akadályozó okokat, és a program eredményeivel, rendezvényeivel hozzájáruljon a hazai bioburgonya termesztés fejlődéséhez. Ehhez tudni kell, hogy a burgonya a legnagyobb mennyiségben fogyasztott zöldségféle hazánkban, a hazai bioburgonya-termesztő terület mégis mindössze 40 hektár (0,2%). A programban résztvevők amellett, hogy a termesztési lehetőségeket, praktikákat vizsgálják, kitérnek a fajták minőségére, az ízük, felhasználhatóságuk tesztelésére. A bioburgonya termesztésével kapcsolatos kiadványuk letölthető innen.

 

És akkor a hosszas bevezető után jöjjenek az idei tapasztalatok:

 

„Ebben az évben kísérleteztünk magyar nemesítésű burgonyafajtákkal, melyeket a Keszthelyi Burgonyakutató Intézettől vásároltunk. Fogyasztási szokásaink és egyéni tetszési szempontok alapján a következő fajtákat próbáltuk ki:

  • Hópehely
  • Démon
  • Katica
  • Rioja
  • Balatoni Rózsa

 

A tapasztalataink a következők voltak: az időjárással sok bajunk volt, az öntözés hatására a meleg száraz időben a fitoftóra foltokban megjelent, ezért öntözésüket abba hagytuk. A Hópelyhet nem károsította, és a korábban is tapasztalt jó minőségű és nagy mennyiségű termést adott. A Balatoni Rózsa szalma-takarásos kísérletben vett részt, ami igen jól bevált, gyakorlatilag öntözés nélkül is nagy mennyiségű termést hozott. A többi fajtát nem öntöztük, de a rágcsálók sajnos a termés nagy részét elpusztították, Démon fajtából szinte alig maradt, pedig a tavalyi évben kiemelkedően teljesített, a Hópehely mellett a második kedvenc fajtánk. A Rioja és a Katica várakozáson alul teljesített (bár nem voltak locsolva). A Katica gyomosabb helyre került, és ahol a libatop alatt növekedett, ott nagyobb méretű krumplik fejlődtek, mivel árnyékban voltak. A többi helyen apró szemek növekedtek, így ezek felhasználása is korlátozott. A Hópelyhet tavalyi gyűjtésünkből vetettük újra, a többi fajtánál bolti vetőburgonyát használtunk.

 

2015-ben a bevált fajtákon kívül újabbakkal szeretnénk próbálkozni. Ismerősök ajánlása alapján Sarpo Mira is lesz biztosan a kertben.

 Katica burgonyafajtaKatica burgonyafajta

A vetemény gondozása során az ökológiai gazdálkodás irányelveit követjük, így nem használunk vegyszereket, ültetéskor pedig odafigyelünk a növénytársítási szabályokra. Ez alól kivétel a burgonya-bogarak elleni védekezésben szükséges szer (Apacs, mely 2015-ben már nem lesz engedélyezett), melyet kiegészítésként használunk a természetes védekezési módok (például nikotinos permetezés, vagy a bogarak kézzel való egyenkénti összegyűjtése) mellett. Idén ültetéskor fahamut fogunk szórni az ültető-sorba, az eredményeket pedig izgatottan várjuk. Korábban a White Lady nevű burgonyát látványosan elkerülték a bogarak, de mivel nekünk kevésbé vált csak be a fajta, ezért 2014-ben már nem vetettük.”


 

A program a Svájci–Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával, Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapok támogatásával valósulhat meg.