Elérhetőségeink

E-mail:

bese.t.egyesulet@gmail.com

Cím: 3463, Négyes, István király u. 25

Tel: 06/20-991-5358

Adószám: 19211514-1-05

 

 

Látogatók száma

159591
Ma:
Ebben a hónapban:
Összesen:
123
3107
159591

Közösségi gazdálkodás: egy év tapasztalatai

Mit is csináltunk az elmúlt évben?

Beszámoló az elmúlt egy év tapasztalatairól

Első lépésként egy felmérést indítottunk, hogy megnézzük, hogy a Dél-Borsod településein (Mezőkövesd, Egerlövő, Szentistván, Borsodivánka, Négyes, Tiszavalk, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Ároktő, Tiszakeszi, Tiszatarján, Mezőcsát, Gelej, valamint Mezőkeresztes, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Igrici) mit ültetnek a házikertbe, van-e egyáltalán veteményesük az embereknek. Elsődleges célunk az volt ezzel, hogy a fellelhető szabad fajtákat begyűjtsük, és mások számára is elérhetővé tegyünk egy közösségi génbankban (amely a Magház közösségi hálózat része). Bár a gyűjtés jelenleg is zajlik, az összkép, amit a zöldségfajták terén tapasztaltunk, eléggé elkeserítő. Településenként eltérő mértékben ugyan, de sok helyen már felhagytak a veteményezéssel, és a kertet 2 centire vágott, szálanként élére állított gyep borítja, vagy pedig méteres gaz. Ahol veteményeznek, ott viszont szinte kizárólag a bolti magokban bíznak, nem ültetnek saját gyűjtésű magot az emberek, vagy mert nincs kedvük(?), idejük(?) ezzel foglalkozni, vagy mert már nem tudják, hogyan kell, vagy mert eszükbe se jut, hogy ezt lehetne. Alig néhány olyan családot találtunk, aki begyűjti minden évben a magokat, legalább néhány fajról, és azt ülteti el a következő évben. Így gyűjtöttünk Egerlövőről hagymát, Négyesről és Mezőnagymihályról szegletes ledneket (helyi nevén lapos borsó), illetve több helyről is babot. A saját gyűjtésünket kiegészítve együttműködést kötöttünk a tápiószelei Növényi Diverzitás Központtal, ahonnan az elmúlt évtizedekben a térségünkből összegyűjtött fajták magjaiból kaptunk vissza. Mi ezeket ismét felszaporítjuk, és eljuttatjuk a helyben élőknek.

 

Ennél azért jobb a helyzet a gyümölcsfajták esetében. A falvak melletti „szőlőkben”, valamint a településeken is, az elhagyott kertekben sokszor ott állnak még a gyümölcsfák, emlékezve egykori fénykorukra. Ezekről tudunk oltóvesszőt gyűjteni, majd leszaporítani. Sajnos sok esetben már a terület tulajdonosai sem tudják, hogy milyen fajtájú, vagy egyáltalán mire jó a termése (aszalni, frissen fogyasztani, lekvárnak vagy pálinkának), vagy hogy mi a története a fának. Azért szerencsére pozitív példákkal is találkoztunk, ilyen például egy gyümölcsöskert Mezőcsáton, ahol van olyan diófa, amit még közvetlenül az első világháború után ültetett a terület gazdája, de találtunk itt húsvéti rozmaring almát, nyári fontos almát, szomolyai fekete cseresznyét, azseni szilvát is. A gyümölcsfajták esetében is a saját gyűjtésünket kiegészítettük az Újfehértói Gyümölcskutató Központból hozott fajtákkal.

 

Bár a program jelentős hányada a növényi agrobiodiverzitásra fókuszált, nem hagytuk ki a háziállatokat sem. Őshonos fajtájú baromfitojásokat szereztünk be, keltettük ki, majd osztottunk szét a fiatal állatokat a tagjaink között. Rögtön az elején kiderült, hogy az őshonos állatfajtáink megőrzése bizony nem kis feladat, mivel a génközpontokban fenntartott állományok sokszor nem tökéletesek, és további gondos szelekciót igényelnek. Ez is, mint a különböző fajta zöldségek és gyümölcsök visszajuttatása a kertekbe hosszú folyamat, hiszen az elmúlt évtizedekben kialakult szokásokat nehéz felülírni, de reméljük, hogy mivel manapság a tájfajták, őshonos fajták felkarolása országosan, sőt világ szinten fellendült, ezért egyre többen fogják kipróbálni otthon ezeket.

 

A kis közösség, amellyel a tevékenységeket végezzük, teljesen önkéntesen alakult és folyamatosan formálódik, megújul. Itt mindenki a maga tudása és érdeklődése szerint talál olyan tevékenységet, amellyel a közösség többi tagját is segíti. Van például olyan család, amely palántákat nevel, mások pedig tyúkot, pulykát vagy éppen libát keltetnek. Van aki a burgonyatermesztéshez ért nagyon, és folyamatosan kísérletezik, hogy hogyan lehet minél egyszerűbben jó minőségűt termeszteni, van aki a hagyományos gyümölcsfákat olt. Rendszeresen találkozunk közösségi eseményeken, ilyenkor megosztjuk egymással a tapasztalatokat, illetve közösen dolgozzuk fel a terményeket. Igaz, ha szorosan akarjuk értelmezni a közösség fogalmát, lehet, hogy nem tartoznánk bele. Bár eleinte ennél egy szinttel szorosabb közösségre vágytunk, rá kellett jönnünk, hogy jelenleg egy laza, de egymásnak segítő kapcsolat az, ami működőképes. Ami közös bennünk, az a körülöttünk lévő táj szeretete, valamint az, hogy szeretnénk magunknak megtermelni a faj- és fajtagazdag egészséges élelmiszerünket. Különböző településeken élünk, sokszor teljesen eltérő az életmódunk is. Egy eseményen nem vesz részt minden család, nincs kötelező szoros együttműködés. Ellenben, ha kérdésünk van, vagy segítségre (magra, palántára, tojásra, kiscsirkére stb.) van szükségünk, tudjuk, hogy kihez fordulhatunk. A közösen megvásárolt eszközöket mindenki használhatja és nem kell mindent együtt csinálni. Persze szeretnénk idővel szorosabb kapcsolatot kialakítani, hogy egy sokrétű termelői csoport elindulhasson, de ez nem megy egyik napról a másikra.

A hosszú távú célokról, az eseményekről, a fajták fontosságáról és a közösségépítés nehézségeiről folyamatosan beszámolunk  itt a blogunkon: www.beseegyesulet.hu/kozossegi-gazdalkodas